Kacsó Kata Helga
Kádár Andrea
Fülöp Szende
I. osztály
↧
Hóemberek
↧
Templom
Alfréd
Kacsó Boti
II. osztály
Lukács Kinga-Orsolya
III. osztály
Ráduly Ágnes
Szász Bernát
↧
↧
Kreatív rajzok
Bálint Fülöp
I. osztály
Fülöp Szende
II. osztály
Biró Szende
I. osztály
↧
Szász Károly és Marika ünnepi jókívánságai
.jpg&container=blogger&gadget=a&rewriteMime=image%2F* "Szász Károly és Marika ünnepi jókívánságai")
↧
Gömbec - A töltött káposzta legízletesebb hozzávalója
Hozzávalók:
Csontos hús darabok, só, bors, csombor, pocor.
Elkészítés:
![Gömbec]( "Gömbec")
![Gömbec]( "Gömbec")
![Gömbec]( "Gömbec")
Csontos hús darabok, só, bors, csombor, pocor.
Elkészítés:
Gömbecet rendszerint disznóvágáskor készítünk, amikor is a hentes külön válogatja a véresen maradt húsdarabokat, ami nem felel meg kolbász húsnak. Ezeket jól kiáztatjuk a vértől, és sóval, borssal, csomborral fűszerezzük, majd beletöltjük a jól kimosott pocorba. A pocor a disznó gyomrának a népies megnevezése.
A megtöltött gömbecet bevarrjuk, egy erősebb madzaggal átkötjük a közepén, és forró vízben jól kifőzzük. Miután kihűl feltesszük a füstre. Általában karácsonykor vagy szilveszterkor kerül a töltelékes káposztás fazék közepébe, és igencsak finom ízt ad az ünnepi vacsorának.
Ajánlott tartalom: Kukoricakásás töltöttkáposzta
↧
↧
Megéneklünk Románia és az Alsósófalvi Népi Zenekar
Falunk népi zenekara 1989-ben első díjat nyert a "Megéneklünk Románia" verseny megyei szakaszán, és ugyanebben az évben 4. helyezést ért el az országos versenyen!
↧
10 éves az Alsósófalvi Ifjúsági Színjátszó Csoport
↧
Az Alsósófalvi Református Vegyeskórus
 |
| 2014 dec.26 - Karácsony II.napján - a templomban |
↧
Csendes hétvége a konfirmándus csoporttal - Homoródfürdő, 2014 nov. 7-8
↧
↧
Székelyföldi farsangi szokások - Fotópályázat
Hargita Megye Tanácsa és a Hargita Megyei Kulturális Központ fotópályázatot hirdet Székelyföldi farsangi szokások témában. A fotópályázat célja, hogy megmutassa a farsangi szokások forgatagának hangulatát, sokszínűségét tükröző jól elkapott pillanatokat.
A felvételek kizárólag a farsangi ünnepkörhöz kötődők lehetnek. A pályázat nyitott minden fotós számára életkortól, foglalkozástól, lakóhelytől függetlenül, kivételt képeznek a zsűri tagjai és a szervezők. A fotópályázatban való részvétel díjmentes. A pályázatra maximum 10 képpel lehet benevezni.
DÍJAZÁS:
I. díj – 500 lej
II. díj – 400 lej
III. díj – 300 lej
A kiállításra, eredményhirdetésre és díjkiosztásra a XXIII. Hargita Megyei Farsangbúcsúztató megnyitóján kerül sor Kászonaltíz községben 2015. február 14-én.
További részletek a fotópályázatról a ccenter.ro oldalán.
Az alsósófalvi farsangi szokásokról összegyűjtött anyagunkat pedig ide kattintva tekinthetik meg.
↧
Etéd községi hétköznapok - Fényképkiállítás
↧
Farsangtemetés - Alsósófalva, 2015
" Vegyétek fel és vigyétek, A kert mellé letegyétek. Kertet támasszatok véle, Úgyse vót ő már jóféle. " Szeretettel várunk mindenkit az idei farsangtemetésre Alsósófalvára! További érdekességek, képek, videók ide kattintva.
↧
Farsangi fánk a Sóvidékről
Hozzávalók:
50 dkg liszt, 3 tojássárgája, élesztő, 1 evőkanál cukor, 1 evőkanál rum, 1 citrom leve, csipetnyi só, 5 dkg olvasztott margarin, langyos tej, fél liter olaj a sütéshez
Elkészítés:
Egy deciliter langyos tejben felfuttatjuk az élesztőt a cukorral. Ezt hozzáadjuk a liszthez, és a többi alapanyaggal együtt lágy tésztát készítünk. Jó hólyagosra kidolgozzuk, és letakarva addig hagyjuk kelni, míg duplájára nől. Aztán kinyújtjuk 2 cm vastagra, pohárral kiszaggatjuk és széthúzogatjuk, hogy a közepe jól kivékonyodjon. Jó forró olajban az egyik részét fedő alatt, a másikat anélkül pirosra sütjük. Kiszedjük papírtörlőre, majd porcukorral és baracklekvárral tálaljuk.
↧
↧
Hagyományos Farsangtemetés - Székelyudvarhely, 2014
↧
Beszélgetés Károly Sándorral az Alsósófalvi Népi Zenekar múltjáról
Károly Sándor 1946-ban született Alsósófalván, és mivelhogy az adottság vele született, zenész apa fiaként beiratkozott a marosvásárhelyi zeneiskolába. Itt esti tagozaton, négy év alatt elsajátította a zenélés tudományát.
1968-ban tért haza szülőfalujába és az akkor már létező Ráduly zenekarban átvette az édesapja, id. Károly Sándor helyét, és szaxofonon kezdett játszani. A zenekar felállása: Ráduly Géza hegedűs, Ráduly Mihály hegedűs, Kádár Mihály cimbalmos, Károly Sándor szaxofononos, Bíró Árpád nagybőgős.
Ez a csapat együtt zenélt huszonkét éven át. Nagyon sok lakodalomba zenéltek, mindenfelé hívták őket, összesen hatvannyolc helységben fordult meg a zenekar, mulattatva a táncolni vágyókat. Zenéltek különböző fesztiválokon, rengeteg versenyen vettek részt, ahol jó eredményeket értek el. Nagyon sokszor történt meg az, hogy a szombat esti lakodalomból hazaérve indultak vasárnap a versenyekre zenélni. A legtöbbet Alsósófalván és Kibéden zenélte, de voltak olyan távolságokra is, mint például Szeben.
Egyik alkalommal, amikor Vajdahunyadra kellett menjenek zenélni, történt meg az eset, hogy eléggé helyszűkében utaztak. Mivel nem volt akkoriban annyi autó, mint napjainkban, a faluban fogadtak egy Imz-t, és hogy mindannyian elférjenek, a nagybőgőt felkötötték az autó mennyezetére úgymond a fejük fölé az autó belsejébe. Útközben a kötés meglazult, kioldódott, a nagybőgő leesett és eltörött a nyaka. Már nem volts amit csinálni, anélkül kellett zenélni a lakodalomba, mert húzták a bőgőt de nem szólt.
1990-ben felbomlott ez a zenekar és egy új formáció jött létre: Károly Árpád (K. S. testvére) hegedűs, Szász Béla hegedűs, Kacsó Márton cimbalmos, Kulcsár Sándor (Szováta) harmonikás, Károly Sándor szaxofonos, Bíró Árpád nagybőgős. A Ráduly zenekat új felállása: Ráduly Géza, Ráduly Mihály, ifj. Ráduly Mihály, Biró Ferenc, Biró László, Kacsó Márton. Rajtuk kívül még sok zenész volt a faluban, mint például: Petrás László, Molnár Dénes, ifj. Ráduly Géza, Farkas Gergely, Lukács Dénes, és még sokan mások.
Ez a nagyszámú tehetség annak köszönhető, hogy az 50-es, 60-as években a falunk iskolájában Kiss Sándor zenetanár nagy buzgalommal tanította a gyerekeket, ifjakat zenélni. Nagyon sokan váltak az ő tanítása által zenésszé.
A zenekar tagjai alkalmanként cserélődtek. Károly Sándor az alsósófalvi zenekaron kívül, még hat falu zenekarának volt a beugrós tagja: a felsősófalvi Nyicu zenekar, a parajdi, a szovátai, korondi, gegesi, szászcsávási zenészek segédtagja volt. Ezenkívül tagja a parajdi fúvószenekarnak 1969 óta. Megemlíti falutársait is id. Károly Sándort, Petrás Lászlót, Káli Ferencet. Népes csapat volt a zenekar, volt időszak, amikor harminchárom tagja volt a bandának. Most már csak tizenötön vannak, és nem túl gyakran zenélnek, leginkább fesztiválokon, falunapokon, március 15. alkalmával.
Sajnos már a Károly Sándor csapata sem zenél, feloszlott a csapat különböző nehézségek miatt, pedig nagyon szép sikereket értek el. Többek közt még Svájcban is zenéltek, és Magyarországon is. Pusztamérgesen a káposztafesztiválon léptek fel, amikor a parajdi főzőcsapat elnyerte az első díjat. Azóta van Parajdon is töltött káposzta fesztivál.
A Ráduly zenekar még napjainkban is zenél, igaz egyre ritkában, mivel a modern zene vette át az uralmat. De a hagyományos alkalmakon: farsangtemetés, hajnalozás, szüreti bálok alkalmával még mindig a népi zenekar szolgáltatja a jókedvhez a nótákat.
 |
| Lakodalmi zenélés. A képen: Ráduly Géza hegedű, Ráduly Mihály hegedű, Biró Lászlü harmónika, Kacsó Márton nagybőgő. |
 |
| A képen: Ráduly Géza hegedű, Ráduly Mihály hegedű, Károly Sándor szaxofon, Bíró Árpád nagybőgő, Kádár Mihály cimbalom. |
 |
| A parajdi fúvószenekar. |
 |
| Kiss Sándor zenetanár és tanítványai. |
 |
| Kiss Sándor és az alsósófalvi zenészek. |
 |
| Lakodalmi zenélés. A képen Károly Sándor szaxofon, Károly Árpád hegedű, Cseresznyés László szintetizátor. |
 |
| Károly Sándor. |
Ajánlott tartalmak:
↧
Hajdú káposzta
Hozzávalók:
Káposzta, 1 fej fehér hagyma, olaj, liszt, tej, cukor, só, bors, piros paprika, zöld csombor - kapor köteg, citromsó.
Elkészítés:
A káposztát legalább egy órával előre megvágjuk, és besózzuk, hogy puhuljon. A hagymát kevés olajban üvegesre díszteljük. Egy késhegynyi pirospaprikát dobunk rá, majd hozzáadjuk a kicsavart káposztát. Beletesszük a zöld csombor-kapor köteget, és a borsot, majd fedő alatt puhára pároljuk időnként megkavarva. Két kanál lisztet, egy kanál cukrot tejjel elsúrolunk, és ezzel besűrűsítjük a káposztát. Citromsóval ízlés szerint savanyítjuk.
Sült kolbásszal, vagy oldalassal tálaljuk.
Sült kolbásszal, vagy oldalassal tálaljuk.
↧
Salátás fuszulyka leves
Hozzávalók:
2-3 darab sertés orjas (vagy csülök), 20 dkg. fehér szemes fuszulyka (bab), három marék apróra vágott zöldsaláta, 2-3 cikk fokhagyma, tej, liszt, cukor, só, ecet.
Elkészítése:
Az orjast sós vízbe főni tesszük, mikor félig megpuhult, hozzáadjuk a fuszulykát, és addig főzzük, míg mindkettő megpuhul. Hozzáadjuk az apróra vágott, vagy megtört fokhagymát, és a salátát. További 10-15 percet főzzük. Egy kanál lisztből, egy kanál cukorból és egy dcl. tejből eresztéket készítünk, beletöltjük a levesbe, ecettel pedig ízlés szerint savanyítjuk.
↧
↧
Népi falvédők - Kacsó Erzsébet (szül. Lukács Erzsébet 1917) varrásában
 |
| Nékem olyan ember kell: Ki más nő után nem jár el. Jó sok pénzt keressen. És csak engem szeressen! |
 |
| Ha szívedbe sok a bánat, ne meséld el fűnek-fának. Mindegy az ha fáj, ha vérzik, mert azt mások úgysem érzik. |
 |
| Kefe - 1962. |
 |
| Piros cseresznye csüng az ágon, Ez a kislány lesz a párom... |
 |
| Nincsen rózsa tövis nélkül, Nincsen élet bánat nélkül. |
 |
| Csak Istenben nyugoszik meg lelkem, tőle van az én szabadulásom. |
 |
| Csak Istenben nyugoszik meg lelkem, tőle van az én szabadulásom. |
 |
| Nem tudok én Néked csak virágot adni, nem tudok én mást csak, Rólad álmodozni. |
↧
Ráduly Mihály - Alsósófalva legidősebb aktív zenésze
Ráduly Mihály a nevem, születtem 1943-ban. Én itt, Alsósófalván, egy zenész családból származtam, mivelhogy édesapám is zenész ember volt. Hegedűvel játszott, amit saját kezével készített a testvérével 1937-ben. Azzal zenélt lakodalmakban egy cimbalmossal, idős Ágoston K. Mihállyal. Édesapám sajnos 1945-ben hirtelen halállal meghalt és mi árván maradtunk négyen, két fiú és két lány. A legnagyobb közülünk tíz éves volt.
A kézzel csinált hegedű pedig a falra akasztva állott addig, amíg a bátyám nyolc éves lett, én meg öt. Sófalvára került egy Szabó Domokos nevű tanító, aki tudott hegedülni, és felfedezte bennünk a fejlődő képességet. A bátyámat, Gézát kezdte tanítani, persze az örökölt hegedűvel. Mikor egy pár éneket megtanult, én is mint hat-hét éves gyerek, kezdtem nyeggetni, kínozni a hegedűt. Tehát én is a bátyámtól elloptam lassan, amit ő tanult. Persze az ő segítségével. Iskola után mindig a falról akasztottuk le a hegedűt és gyakoroltunk.
1952-ben, amikor egy Csegzi Sándor nevű tanító jött az iskolához, nagyon jó hegedűs zenész lévén, összeszedte a Sófalván levő összes idősebb zenészeket, és alakított egy felnőtt zenekart. 12 taggal minden héten szerda este próbát tartottak, ahova minket 9-12 éves gyerekeket is meghívott. 1953-ban megalakított egy gyerek zenekart, ahol már volt cimbalom, bőgő is. Eljártunk pionírversenyekre is, akkor még Magyar Autonóm Tartomány volt ( A Magyar Autonóm Tartomány 1952 és 1960, illetve a Maros–Magyar Autonóm Tartomány 1960 és 1968 között. Lásd: Wikipédia ).
Ez a Csegzi tanító elment Nyárádszeredába, és rá egy évre jött egy Kiss Sándor nevű fiatal tanító, aki hegedűn tudott játszani. Kézre vette a nagy zenekart, és alakított egy gyerek zenekart 20-25 taggal. Ennek a tanítónak köszönhette az a sok zenész, amit elért, akiket ő tanított meg zenélni. Minket ő már nem kellett tanítson, mi már akkor jól tudtunk hegedülni.
1957-ben elkerültem Kolozsvárra szakiskolába, oda is elvittem a hegedűt gyakorolni. 1961-ben hazajöttem, az idős zenészek kapta rajta, és elhívtak, mivel még hegedűs nem volt csak én és a testvérem Géza. Két zenekar alakult négy-négy taggal 1961-ben. Az egyik zenekar tagjai: Ráduly Géza hegedű, id. Petrás László szaxofon, Kacsó Márton cimbalom, Biró Árpád bőgős. A második zenekar: Ráduly Mihály hegedű, idős Károly Sándor szaxofon, idős Ágoston K. Mihály cimbalom, idős Károly József nagybőgős.
Abban az időben a lakodalmakat külön háznál tartották a menyasszony részéről, és külön a vőlegény részéről, így mindkét zenekarnak minden lakodalomban megvolt a programja. Az idő ahogy telt a zenekarok tagjai cserélődtek. Például az én zenekaromban az idős szaxofonos helyét az ifjú Károly Sándor vette át, a cimbalmos helyét ifjú Ágoston K. Mihály vette át. Tehát fiatal zenekarrá alakultunk át, és ugyanúgy a bátyám zenekarába is. Így működött a két Ráduly Zenekar 1968-ig. Az igények kezdtek nőni, és a lakodalmakat a kultúrotthonba kezdték csinálni közösen 250-300 személlyel. Oda már a zenekart is hattagúvá növeltük egy parajdi harmonikással, és Géza testvérem is hozzánk jött. Egy nagyon jó zenekar alakult így, jó hírnévre tettünk szert. A zenekar tagjai: Ráduly Géza hegedű, Ráduly Mihály hegedű, Károly Sándor szaxofon, Ágoston K. Mihály cimbalom, Kovács Lázár harmonika, Biró Árpád, és Kacsó Márton nagybőgő.
Ugyancsak ez időben alakult meg egy ugyancsak hattagú zenekar: Molnár Dénes, Szász Béla hegedűsök, Petrás László szaxofon, Kacsó Márton cimbalom, Kulcsár Sándor harmonika, Ágoston Vencel nagybőgős személyében.
Volt egy harmadik zenekar is, amely nem volt hattagú, csak úgy, hogy a miénkből pótoltuk, amikor szabadok voltunk. Annak a tagjai: idős Károly Sándor szaxofon, Károly Árpád hegedű, Károly Béla harmonika, Károly József nagybőgő, Ágoston K. Mihály a mi cimbalmosunk.
Ez a három zenekar így működött 1990-ig, rengeteg lakodalomba jártunk Csíkszeredától, le a Küküllő-mentén Balázsfalva környékén lévő magyar falukba. 1990-ben kezdtem kimenni Magyarba dolgozni, mivel építkeztem, és kellett a pénz. A testvérem, Géza, komoly betegségbe esett, így ő többet nem is zenélt. Én meg Magyart jártam, és amikor egyszer hazajöttem a társaim közölték velem, hogy ők külön álltak és egy zenekart alakítottak. A tagjai: Károly Árpád, Szász Béla hegedűsök, Károly Sándor szaxofon, Kulcsár Sándor harmonika, Hegyi Imre nagybőgős, Kacsó Márton cimbalmos.
Én maradtam a nagybőgősömmel és alakítottam egy fiatal tehetségekből álló zenekart, akikkel mai napig is képviselem a falut nagyon sok mulatságban, fesztiválokon. Tánccsoportokkal járunk külföldre: Magyarországra, Horvátországba, Szerbiába, Szlovéniába, és itt is, a Sóvidéken, minden megnyilvánuláson részt veszünk.
A zenekar tagjai a megalakulásakor: idős Ráduly Mihály hegedű, ifjú Ráduly Mihály harmonika, ifjú Ráduly Géza hegedű, Bíró László cimbalom, Bíró Ferenc szaxofon, Bíró Árpád, Kacsó Márton nagybőgősök.
Életemet a magyar népi zenének szenteltem, és a mai napig sem adom fel!
1952-ben, amikor egy Csegzi Sándor nevű tanító jött az iskolához, nagyon jó hegedűs zenész lévén, összeszedte a Sófalván levő összes idősebb zenészeket, és alakított egy felnőtt zenekart. 12 taggal minden héten szerda este próbát tartottak, ahova minket 9-12 éves gyerekeket is meghívott. 1953-ban megalakított egy gyerek zenekart, ahol már volt cimbalom, bőgő is. Eljártunk pionírversenyekre is, akkor még Magyar Autonóm Tartomány volt ( A Magyar Autonóm Tartomány 1952 és 1960, illetve a Maros–Magyar Autonóm Tartomány 1960 és 1968 között. Lásd: Wikipédia ).
Ez a Csegzi tanító elment Nyárádszeredába, és rá egy évre jött egy Kiss Sándor nevű fiatal tanító, aki hegedűn tudott játszani. Kézre vette a nagy zenekart, és alakított egy gyerek zenekart 20-25 taggal. Ennek a tanítónak köszönhette az a sok zenész, amit elért, akiket ő tanított meg zenélni. Minket ő már nem kellett tanítson, mi már akkor jól tudtunk hegedülni.
1957-ben elkerültem Kolozsvárra szakiskolába, oda is elvittem a hegedűt gyakorolni. 1961-ben hazajöttem, az idős zenészek kapta rajta, és elhívtak, mivel még hegedűs nem volt csak én és a testvérem Géza. Két zenekar alakult négy-négy taggal 1961-ben. Az egyik zenekar tagjai: Ráduly Géza hegedű, id. Petrás László szaxofon, Kacsó Márton cimbalom, Biró Árpád bőgős. A második zenekar: Ráduly Mihály hegedű, idős Károly Sándor szaxofon, idős Ágoston K. Mihály cimbalom, idős Károly József nagybőgős.
Abban az időben a lakodalmakat külön háznál tartották a menyasszony részéről, és külön a vőlegény részéről, így mindkét zenekarnak minden lakodalomban megvolt a programja. Az idő ahogy telt a zenekarok tagjai cserélődtek. Például az én zenekaromban az idős szaxofonos helyét az ifjú Károly Sándor vette át, a cimbalmos helyét ifjú Ágoston K. Mihály vette át. Tehát fiatal zenekarrá alakultunk át, és ugyanúgy a bátyám zenekarába is. Így működött a két Ráduly Zenekar 1968-ig. Az igények kezdtek nőni, és a lakodalmakat a kultúrotthonba kezdték csinálni közösen 250-300 személlyel. Oda már a zenekart is hattagúvá növeltük egy parajdi harmonikással, és Géza testvérem is hozzánk jött. Egy nagyon jó zenekar alakult így, jó hírnévre tettünk szert. A zenekar tagjai: Ráduly Géza hegedű, Ráduly Mihály hegedű, Károly Sándor szaxofon, Ágoston K. Mihály cimbalom, Kovács Lázár harmonika, Biró Árpád, és Kacsó Márton nagybőgő.
Ugyancsak ez időben alakult meg egy ugyancsak hattagú zenekar: Molnár Dénes, Szász Béla hegedűsök, Petrás László szaxofon, Kacsó Márton cimbalom, Kulcsár Sándor harmonika, Ágoston Vencel nagybőgős személyében.
Volt egy harmadik zenekar is, amely nem volt hattagú, csak úgy, hogy a miénkből pótoltuk, amikor szabadok voltunk. Annak a tagjai: idős Károly Sándor szaxofon, Károly Árpád hegedű, Károly Béla harmonika, Károly József nagybőgő, Ágoston K. Mihály a mi cimbalmosunk.
Ez a három zenekar így működött 1990-ig, rengeteg lakodalomba jártunk Csíkszeredától, le a Küküllő-mentén Balázsfalva környékén lévő magyar falukba. 1990-ben kezdtem kimenni Magyarba dolgozni, mivel építkeztem, és kellett a pénz. A testvérem, Géza, komoly betegségbe esett, így ő többet nem is zenélt. Én meg Magyart jártam, és amikor egyszer hazajöttem a társaim közölték velem, hogy ők külön álltak és egy zenekart alakítottak. A tagjai: Károly Árpád, Szász Béla hegedűsök, Károly Sándor szaxofon, Kulcsár Sándor harmonika, Hegyi Imre nagybőgős, Kacsó Márton cimbalmos.
Én maradtam a nagybőgősömmel és alakítottam egy fiatal tehetségekből álló zenekart, akikkel mai napig is képviselem a falut nagyon sok mulatságban, fesztiválokon. Tánccsoportokkal járunk külföldre: Magyarországra, Horvátországba, Szerbiába, Szlovéniába, és itt is, a Sóvidéken, minden megnyilvánuláson részt veszünk.
A zenekar tagjai a megalakulásakor: idős Ráduly Mihály hegedű, ifjú Ráduly Mihály harmonika, ifjú Ráduly Géza hegedű, Bíró László cimbalom, Bíró Ferenc szaxofon, Bíró Árpád, Kacsó Márton nagybőgősök.
Életemet a magyar népi zenének szenteltem, és a mai napig sem adom fel!
 |
| Ráduly Mihály hegedű, Ágoston K. Mihály cimbalom, Károly József nagybőgő, Károly Sándor szaxofon. Készült 1968-ban. |
 |
| Ráduly Mihály hegedű, Ráduly Géza hegedű, Kacsó Márton cimbalom, Petrás László klarinét, Károly Sándor nagybőgő. Készült 1972-ben. |
 |
| Ráduly Mihály hegedű, Károly Sándor szaxofon, Petrás László szaxofon, Károly József nagybőgő, Ágoston K. Mihály cimbalom. Készült 1974-ben. |
 |
| Ráduly Mihály hegedű, Ráduly Géza hegedű, Molnár Dénes hegedű, Ágoston K. Mihály cimbalom, Károly Sándor szaxofon, Bíró Árpád nagybőgő. Készült 1976-ban. |
 |
| Ráduly Mihály hegedű, Szász Béla hegedű, ifjú Ráduly Mihály harmonika, Bíró Árpád nagybőgő, Bíró László cimbalom. |
 |
| Ráduly Mihály hegedű, Szász Béla hegedű, ifjú Ráduly Mihály harmonika, Bíró Árpád nagybőgő, Bíró László cimbalom. |
 |
| Ráduly Mihály hegedű, Szász Béla hegedű, ifjú Ráduly Mihály harmonika, Bíró Árpád nagybőgő, Bíró László cimbalom. |
 |
| Ráduly Mihály hegedű, Szász Béla hegedű, ifjú Ráduly Mihály harmonika, Bíró Árpád nagybőgő, Bíró László cimbalom. |
 |
| Idős és ifjú Ráduly Mihály zenélnek 2005 febr. 27-én. |
Ajánlott tartalmak:
↧
Farsangtemetés Alsósófalván - 2015
↧